Vissza Prabhupadahoz (Back To Prabhupada - BTP), 55. Szám, 2017. Tavasz
Az előző BTP kiadásokban tárgyaltuk a guru csalás követésének következményeit – azok a követők legyenek akár a guru csalók tanítványai, vagy Srila Prabhupada tanítványai, részt vettek és támogatták a guru csalást. Az olyan személyek, akik követték a guru csalást, még akkor is, ha most elutasították azt, állíthatják, hogy lelki "előrehaladást" tettek, vagy "őszinte szolgálatot" nyújtottak. Végül is ezek a személyek nem szeretnék azt hinni, hogy életük nagy részét elpazarolták, és, hogy a Krsna-tudat szolgálata helyett elhajlottak. Azonban Srila Prabhupada tanításain keresztül bemutattuk, hogy az ilyen önáltató állítások nem igazak, és bárki, aki támogatta, vagy követte a guru csalást, valójában inkább elhajlott, mintsem hogy lelki fejlődést tett és őszinte szolgálatot adott volna ( kérlek nézd meg a BTP 52: "The Danger of Following the PFP", és BTP 54: "PFP Case Study Continued", és "Egy Másik Lesújtó PFP Eset Tanulmánya" –ahol "PFP" * hivatkozik a “Prabhupadatól Független Paradigma”-ra).
Válaszként egy általános kifogás volt adva, hogy az ilyen bhakták "jóhiszeműen" szolgáltak, és a szándékuk az volt, hogy helyesen akarták szolgálni Srila Prabhupadát. Így ártatlanul, jó szándékkal jártak el, és egyszerűen félrevezetettek voltak a valódi tények nem ismerete miatt, és azután, amint megtudták a tényleges igazságot, kiigazították magukat. Ezért az ilyen személyek felmenthetőek. Azonban nézzük meg, mit tanít Srila Prabhupada. A kiemelések hozzáadottak.
Nem szándékos cselekvés
"[...] az ártatlanság nem mentesít a törvény alól. Ha azt mondod, hogy "valaki félrevezetett, hogy balra menjek", a bíróságon, óh, ez nem jelenti azt, hogy meg leszel mentve a bírságtól. Így olyan intelligens emberré kell válnod, hogy mások ne vezethessenek félre.. [...] Meg kell ragadni az oktatás lehetőségét, hogy ne lehessen félrevezetni. Miért fogadod el a félrevezetést? Akkor a büntetést is el kell fogadnod. Ha ártatlanul beteszed a kezed a tűzbe, akkor a tűz nem nézi el neked. Tehát az ártatlanság nem mentség. Tanultnak kell lenned. Ezért vagyunk itt, hogy megfelelő tudást adjunk az embereknek."
(Srila Prabhupada Lecke 68/6/23)
“Az ember általában a tudatlanságában követ el bűnt. A tudatlanság azonban nem mentség – nem óv meg bennünket a visszahatástól, a bűnös cselekedetektől.”
(Az Odaadás Nektárja, 1. Fejezet)
"Ha a törvényszéken azt mondod: "Uram, nem tudtam, hogy a lopást büntetik", akkor az elöljáró, vagy a bíró nem fog felmenteni. A törvény, még ez az anyagi törvény is olyan szigorú , és el tudod képzelni, mennyire szigorúak a természet kemény törvényei."
(Srila Prabhupada Lecke, 75/3/2)
Így Srila Prabhupada világossá teszi, hogy a helyes szándék és a valódi ártatlanság nem releváns. Az embernek lehetett őszinte szándéka, hogy a törvényt kövesse, de ha valaki megszegi azt, az ember továbbra is ugyanazt a visszahatást fogja megkapni. Csak az a cselekedet számít, amit valaki tesz, még akkor is, ha ártatlanságból lett “félrevezetve” , a következmény számítani fog, és az ember meg fogja kapni annak a cselekedetnek megfelelő visszahatását.
Tudás szükséges
Umapati: "A tökéletes tudás szerint az első lépés lenne a hit, hogy azt Krsnának felajánlják? Valaki tehet egy felajánlást anélkül, hogy…”
Srila Prabhupada: "Nos, felsőbb irányítás alatt kell tanulnia. Különben hogyan tud felajánlani? [...] Akkor kinek ajánl fel? Ha nem ismeri Krsnát ..."
Umapati: "Ez a tudatlanság. Ha keresi."
Srila Prabhupada: "Akkor, ha tudatlanságban van, mi a felajánlásának az értéke? [...] Nem tudsz semmit sem tenni tudatlanságban."
Umapati: "De akkor a lelki tanítómester megadja neki a tudást ..."
Srila Prabhupada: "Igen."
(Reggeli beszélgetés 73/12/5)
Srila Prabhupada itt hangsúlyozza, hogy a tudásban és nem a tudatlanságban lenni alapvető fontosságú. A guru csalás alatt az ember a cselekedeteit a tudatlanságban végezte. Srila Prabhupada igazi helyzetének nem ismerése az ISKCON-ban. És az a tudatlanság, hogy az ember guru "örökösök"-et választ, hogy avatást vegyen tőlük (akár első, vagy második avatást), és felajánlja a szolgálatát rajtuk (mint a guruján, a GBC-n, vagy más vezetőn) keresztül, nem volt hiteles.
Mindenki bűnös
A fentiekben Srila Prabhupada által tett pontok logikusak és nyilvánvalóak. Mert ha az ártatlanság, a tudatlanság és a jó szándék az enyhítés releváns tényezői lennének, akkor lehetőség lenne felmenteni a guru csalókat, magukat is. Mivel ők is tudnának a tudatlanságra hivatkozni, és még azt is állítva, hogy lelki haladást tettek és őszinte szolgálatot nyújtottak. Ami azt jelentené, hogy *bármilyen* elhajlást meg lehetne tenni , és az nem számítana.
Mindazok, akik részt vettek a guru csalásban tudatlanul és szándéktalanul, már nem tartották tiszteletben Sríla Prabhupadát, azt feltételezve, hogy ő már nem az ISKCON diksa guruja. És ha valaki ezt teszi, Srila Prabhupada kijelenti:
“És aki nem tudja, hogyan tisztelje a gurut, hogyan válhat Vaisnavává?”
(Srila Prabhupadalecke, 76/10/4)
“Amikor valaki tudatlanul szolgál egy Vaisnavát, akkor is megkapja érte a jó következményt, és ha valaki tudatlanul sért meg egy Vaisnavát, el kell szenvednie a rossz visszahatást is.”
(SB, 4.9.23)
Srila Prabhupada szintén kijelenti azt az elvet, hogy egy cselekedet “támogatása” ugyanahhoz a következményhez vezet, mint a cselekvés végrehajtása:
“A halál után minden tett hatása egyenlően oszlik meg a tett végrehajtója, irányítója és támogatója között, ezért minden tiszta szívű félistent, ősatyát és szentet arra kérek, hogy támogassák javaslatomat.”
(SB, 4.21.26)
Ezért nem lehet azt az álláspontot képviselni, hogy csak a guru-csalók tettek valami rosszat, és mindenki más mentséget kap. Hanem mindenki, aki részt vett, támogatta vagy követte, akár tudatosan, vagy tudatlanul, akár jóhiszeműen és jó szándékkal, akár nem, ugyanazon az eredményen osztoznak.
Következtetés
Valaki jó szándéka és vágya, hogy kövesse Srila Prabhupadat, nem tudja helyettesíteni a valóban helyes cselekvést. Srila Prabhupada azt tanítja, hogy csak a helyes cselekedetek számítanak, máskülönben az ember megkapja a visszahatást az elhajlásért. Ez akkor is így lesz, ha valaki egyszerűen csak támogatta a rossz cselekedeteket, nem pedig végrehajtotta őket. Így a guru csalásban való bármilyen részvétel semmilyen okból nem menthető fel egyáltalán. Ez az oka, amiért az IRM által végzett munka olyan lényeges, mivel megakadályozza a bhakták megtévesztését, és hogy erőfeszítéseik kárba vesszenek.
* „Prabhupada-Free Paradigm" (PFP) jelentése:
„Prabhupadatól Független Paradigma”: valaki következtetéseket mutat be anélkül, hogy Srila Prabhupada tanításait használná, azokat idézné.
