Vissza Prabhupadahoz (Back To Prabhupada - BTP), 57. Kiadás, 2018. 1. rész
A BTP elmúlt kiadásaiban a devianciák különböző típusait tárgyaltuk, amelyek az ISKCON-ban gyökereznek. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy ezek közül sok elhajlás csoportosítható együtt, az elhajlás jellege alapján. És, hogy valójában minden deviancia együtt egy közös célhoz kötődik.
A deviáns utak
Muni út
Srila Prabhupada kijelenti:
„Úgy mondják, minden muninak más és más a szempontja, és a szó szoros értelmében nem is hívhatják muninak azt, kinek felfogása nem tér el a többiétől.”(Bg. 2.56)
Bemutattuk azoknak a pédáit, akik megpróbálják túlszárnyalni Srila Prabhupada tanításait, megteremtve a saját jelentőségüket a saját „szempontjuk” szerint, ami különbözik Srila Prabhupadatól. Ezek „muni” deviációnak tekinthetők és az előző cikkben bemutatott ön-imádat filozófiája lenne ennek egyik tökéletes példája!
Főáramlat út
Az ISKCON számos példáját tárgyaltuk arról, hogy döntően elismerést szerezzenek egy szélesebb hallgatóságtól, Srila Prabhupada által nem engedélyezett különböző tevékenységekkel. Néhány példa olyan dolgokról, mint emberbaráti cselekedetek, hétköznapi oktatás, yoga, mantrák az „elme konrollálásáért” és így tovább. Nagyjából úgy kategorizáhatjuk őket, mint deviáció a kereskedelem, szekularizmus, Hinduizmus felé, és a deviációk mindezen típusa a „főáramlat vonulatának” tekinthetők.
Guru út
A jelentős elhajlás, amelyet minden BTP kiadás tárgyal, az azoknak a kísérlete, akik Srila Prabhupada jogutód diksa gurui akarnak lenni, s akik állítják, hogy a tanítványi láncolat soron következő kapcsolódásai. Így állítólag Srila Prabhupada a „nagyapa” guru, és ők a jelenlegi guruk, és ők mindannyian kapcsolódások ugyanabban a tanítványi láncolatban, amely egészen az Úr Krsnáig terjed. Ezen módon úgy mutatják be önmagukat, mint akik Srila Prabhupadahoz hasonló spirituális szinten vannak.
Avató út
Azonban, felhatalmazás nélküli diksa guruvá válni, nem csak az egyetlen mód, hogy valaki megpróbálja önmagát ugyanolyan fontossá tenni, mint amilyen Srila Prabhupada. Valaki még azt is kijelenti, hogy Srila Prabhupada tanítványának avat egy személyt, így még mindig olyan „nélkülözhetetlenné” teszi önmagát, mint amilyen Srila Prabhupada önmaga. Neki egyszerűen hamisan ki kell jelentenie, hogy aki az avatási szertartást levezeti, olyan fontos vagy nélkülözhetetlen, mint a diksa, amit Srila Prabhupada ad. Így például a BTP 55. számában ( kérlek nézd meg "Mi A Diksa?"), röviden ábrázoltunk egy szingapúri csoportot , akik azt állították, hogy az avatási szertartás, amit ők adtak, „ugyanolyan fontos” volt, mint a diksa, amit Srila Prabhupada ad. Ami azt jelenti, az, hogy az„avató” levezeti a szertartást, de facto ugyanolyan fontos, mint Srila Prabhupada önmaga, mivel mindkettőjük amit nyújt, az „egyformán fontos”.
Szerzői út
Egy másik mód, hogy Srila Prabhupadaval egyenértékűséget érjünk el, az, hogy megpróbáljuk szerzőként felülmúlni a könyveit. Srila Prabhupada olyan spirituális irodalmat mutatott be, mint Srimad-Bhagavatam, Bhagavad-gita stb. Ezen fordítói munkát és a magyarázatok írását a szentírásoknál az Acaryak végzik. Ezért, ha valaki úgy dönt, hogy szintén ezt csinálja, akkor ő utánozza, imitálja egy Acarya cselekedeteit, annak ellenére, hogy ő nem Acarya, és Srila Prabhupada sem engedélyezte hogy létrehozza ezeket a rivális könyveket.
A BTP 55. számban (kérlek nézd meg "Defending Srila Prabhupada's Books") részleteztük a Srila Prabhupada könyveivel versengő könyvek elburjánzását.
Ezért sok egyéni elhajlást lehetne kategorizálni a főbb „utak” alatt, mint amiket fent megadtunk, az elhajlás típúsától függően. A fentiekben megmutattuk az ilyen deviációknak a néhány példáját, és látható, hogy mennyi más elhajlást lehetne besorolni a fenti címsorokhoz.
Azonban jóllehet, a deviációk eltérhetnek, azonban csupán eltérő utakat ajánlanak ugyanazon cél eléréséhez. Például , mindkettő , a guru út és avató út is azt állítja, hogy ők szükségesek a Srila Prabhupadahoz történő megközelítéshez és „kapcsolódáshoz” --- akár a guruimádaton, vagy a szertartáson keresztül. Ennek az eredménye az, hogy a közvetítő – függetlenül a titulusától, hogy az vajon „guru”, vagy nem – képes önmagát olyan fontossá előléptetni, ami egy szinten van Srila Prabhupadaval. Hasonlóan, azok akik rivális szerzők és munik akarnak lenni, szintén egy szinten adják elő önmagukat Srila Prabhupadaval bizonyos tekintetben, azzal, hogy ajánlani akarják a versengő könyveiket és ötleteiket ( vagy mint láttuk az előző cikkben, még „jobb” ötleteket is ). Miközben azok,akik a „Főáramlat” elhajlásban vannak lekötve, a széleskörű társadalmi elismerést vagy a pénzügyi előnyöket keresik általában. Ezért minden esetben a cél, elérni valamilyen fontosságot, elismerést, vagy profitot.
Így függetlenül az „út” típusától, mindegyik elhajlás része lehet annak, hogy az összes elhajlás össze van kötve azzal - csak eltérő eszközökkel -, hogy elérjék a Profitot, Imádatot és Hírnevet (PAD). A Bhakti-yoga vagy Krishna-tudat azt jelenti, hogy Krishna öröméért cselekszünk, nem pedig, hogy a PAD-ot keressük önmagunk számára. És amiatt, mert a PAD-ot keressük, le fogunk térni a Krishna-tudat ösvényéről:
„Mindenki megy a profit, ímádat és pozíció után. Ezért ezek a dolgok tiltva voltak az olyan személyek számára, akik előrehaladottak a Krsna-tudatban. Mert ha megkapod mindezen anyagi vágyakat, akkor nem tudsz Krsna- tudatossá válni.”
(Srila Prabhupada, filozófiai megbeszélések Syamasundara Das-szal)
Így, a nem engedélyezett guruvá válás csupán a PAD elérésének az elhajlása, vagy az útja. Sok más van, ami felismerhető azon tény által, hogy az út magában foglalja a Srila Prabhupada utasításaitól való elhajlást bizonyos megjelenésben vagy formában. Általában senki sem fogja elismerni, hogy a PAD-ot akarja, és helyette minden cselekedetét igazolni fogja állításokkal, hogy az a „prédikálásért” van és, hogy az az érzékkielégítésen kívül történik, Srila Prabhupada szolgálatáért. De maga az a tény, hogy a tevékenység valamilyen elhajlást magában foglal, az annak a jele lesz, hogy a szolgálatot valaki saját magáért végezi.
Következtetés:
A BTP mindegyik száma leleplezi ezt a vágyat a PAD-ért, azzal, hogy megmutatja az eltérést a cselekedetek és kijelentések között a „spirituális vizsgálat” -tal, amiről a BTP ismert. Eddig senki sem tudta megkérdőjelezni az ilyen vizsgálatok eredményeit. Egyszerűen tedd az ISKCON-t mentessé az elhajlásoktól és így mentessé a PAD-tól, és a BTP semmit sem fog találni a spirituális vizsgálathoz!
