Az alábbiakban válaszolunk Ő Szentsége Sivarama Maharaja (mostantól „SRS”) fenti podcastjára. Szokás szerint Maharaja állításait idézőjelekbe „…” tesszük, ezt követik majd a mi válaszaink félkövér betűkkel.
| „és nekem ez az egyik hiányossága, sok ezer hiányossága közül az egész ritvik rendszernek. Ez az, hogy nem kényszerítheted Srila Prabhupadat, hogy a te gurud legyen, nem kényszerítheted arra, hogy avatást adjon neked. Ez egy kölcsönös oda-vissza kapcsolat, diksa és annak az elfogadása, hogy a tradicionális guru tanítvány kapcsolatot tiszteletben tartó avató lelki tanítómester vagy, és követed a „normális folyamatot”, amely nincs kitalálva, megálmodva és figyelembe veszi, hogy ez az ember tényleg akar-e nekem avatást adni." |
1) Srila Prabhupada megadta nekünk a „normális rendszert”, és ez abból állt, hogy a ritvik képviselők, a templom vezetők által ajánlott bhaktákat, saját megítélésük szerint, Srila Prabhupadaval való egyeztetés NÉLKÜL felavathatták az ő (Srila Prabhupada) nevében.
| Srila Prabhupada: | „Tehát anélkül, hogy engem megkérdeznétek, akit alkalmasnak találtok, hogy megkapja. A ti belátásotokon múlik.” |
| Tamala Krsna: | „A belátásunkon.” |
| Srila Prabhupada: | „Igen.” |
| Tamala Krsna: | „Ez vonatkozik mind az első, mind a második avatásokra.” |
| Srila Prabhupada: | “Hmm!” |
(A ritvikek kinevezésének megbeszélése, 1977, július 7.)
„A múltban a templomvezetők írtak Srila Prabhupadanak javaslatot, egy adott bhakta ajánlásához az avatásokra. Mivel Srila Prabhupada megnevezte ezeket a képviselőket, mostantól a templomvezetőknek a fent megemlített 11 képviselő közül, annak kell címezniük az ajánlásaikat, az első és a második avatásra, aki éppen a legközelebb tartózkodik templomukhoz. Miután ezek a képviselők megfontolták az avatási jelölést, elfogadhatják a bhaktát Srila Prabhupada avatott tanítványaként, úgy, hogy adnak nekik lelki nevet, a második avatás tekintetében pedig, a Gayatri mantrát elvibrálják a szent zsinóron ugyanúgy, ahogy Srila Prabhupada tette eddig.”
(1977 július 9., a ritvikeket kinevező határozat)
Így azáltal, hogy kinevezett ritvikeket, Srila Prabhupada már nem kényszerül arra, hogy bárkinek is avatást adjon, hiszen már eldöntötte, hogy a templom vezetők által ajánlottakat az ő nevében felavatják majd a ritvik képviselői. Így tehát nincsen semmilyen hiányossága Srila Prabhupada ritvik avatási rendszerének.
2) Azonban az a folyamat amelyet SRS gyakorol, hogy a GBC beszavazta őt is Srila Prabhupada utód gurujának, az „képzeletbeli”, ahogyan azt Ő Szentsége Jayadvaita Maharaja is állítja, akit SRS ezen téma szakértőjének nevezett ki:
„Azt, hogy Srila Prabhupada „személyesen részletezte az avató guruk számának a növekedési folyamatát”, csak szeretnénk. Vagy hamisan azt mondhatjuk a mozgalomnak, hogy megtette.”
(HH Jayadvaita Swami, 2003 December 13.)
A fentiekben Ő Szentsége Jayadvaita Maharaja elismeri, hogy Srila Prabhupada nem adott semmilyen folyamatot a GBC-nek ami által avató gurukat hatalmazhatnának fel. Egy olyan folyamatot, amelyen keresztül maga SRS is avató guru lett.”
| „és persze a transzcendentális tudás a divya jnana ……. Ez a diksa egyik főbb összetevője, a másik az a mantra megkapása a lelki tanítómestertől” |
1) Az ISKCON-ban mindenki elfogadja, hogy Srila Prabhupada a guru,aki a divya-jnanat adja, hiszen minden reggel, a következőt énekeljük neki a guru puja alatt:
 |
cakhu-dan dilo jei, janme janme prabhu sei, Fordítás: „Ő, aki nekem a transzcendentális látás ajándékát adta, az én uram születésről születésre. Kegyéből az isteni tudás megnyilvánul a szívben. Prema bhaktit sugároz, és elpusztítja a tudatlanságot. A védikus írások énekelnek jelleméről. |
2) Hasonlóan, a GBC, amelynek SRS is a tagja, egyetért abban, hogy a divya-jnana – amelyről az előbb jegyeztük meg, hogy az ISKCON szerint Srila Prabhupada adja - a diksa legfőbb aktív összetevője, és ez a siksán keresztül kerül átadásra:
„Az ilyen felemelő tudást nevezik divya jnananak, és az átadását nevezik siksának. Ez a divya jnana a diksa legfőbb aktív összetevője.”
(404. számú GBC határozat, 1999)
A GBC azt is elfogadja, hogy a „legelőkelőbb”, „lényeges” és „felhatalmazó” siksát az ISKCON-ban Srila Prabhupada adja:
„Az ISKCON alapító acaryája, Srila Prabhupada a legelső és kötelező siksa guru a mozgalom összes Vaisnavája (guruk és tanítványok) számára, akik a tanításain keresztül közvetlenül kaphatnak felhatalmazást.”
(409. Számú, GBC határozat 1999)
„Srila Prabhupada instrukciói a lényeges tanítások minden ISKCON bhakta számára.”
(35. számú GBC határozat, 1994)
tehát ezekben a „legelőkelőbb, lényeges” tanításokban, amelyeket Srila Prabhupada közvetít, benne kell lennie a divya-jnananak is.
Szóval, mind SRS-nek mind a GBC-nek el kell fogadnia, hogy a diksa legfőbb összetevőjét, a divya-jnanat, Srila Prabhupada közvetíti az ISKCON összes tagjának. Sőt, az előzőekben láttuk, hogy röviddel az eltávozása előtt, Srila Prabhupada ritvikeket nevezett ki arra, hogy kaphassunk első avatást, majd a második avatáshoz a gayatri mantrát.
Így SRS szerint, Srila Prabhupada közvetítit a „diksa két fő összetevőjét” – Divya jnana és a mantra – vagyis definíció szerint ő kell hogy legyen a diksa guru.
| „És ezt a folyamatot nem hagyhatjuk abba, te nem csinálhatod azt, hogy valakitől gépiesen mesterségesen szerzünk tudást, és kényszerítjük arra, hogy guru legyen.” |
Ez teljesen igaz. De Srila Prabhupada azt szerette volna, ha ő marad az ISKCON diksa guruja, és ezért röviddel az eltávozása előtt kinevezett ritvikeket, hogy az avatások folytatódhassanak az ő avatandókra vonatkozó személyes beleegyezése nélkül is.
Így ha követjük Srila Prabhupada utasításait, nem erőltetünk rá Srila Prabhupadara olyasmit amit ő nem akart.
| „így függetlenül attól, hogy transzcendentális tudás vagy hadtudomány vagy nyelvet tanulunk, mindig követnünk kell a guru parampara folyamatát és a tudományos módszert.” |
És a transzcendentális tudás, a diksa legfőbb aktív összetevője, megkapásának az engedélyezett folyamata Srila Prabhupada siksája a GBC szerint, amint azt a korábbiakban idézett GBC határozatokból láthatjuk. És az egész ISKCON el is fogadja, hogy Srila Prabhupadatól kapjuk a transzcendentális tudást vagy divya jnanat, hiszen ezt énekeljük neki minden reggel a guru puja alatt! Szóval minden érintett elfogadta, hogy Srila Prabhupada adja nekünk a transzcendentális tudást vagy divya jnanat. És ha SRS úgy gondolná, hogy ez nem követi a guru parampara folyamatát, akkor ellent mondana önmagának, hiszen az azt jelentené, hogy vele együtt az egész ISKCON megszegi a guru parampara folyamatát azáltal, hogy transzcendentális tudást vesz Srila Prabhupadatól.
Összefoglalva tehát ismét azt láthatjuk, hogy SRS egyetlen egy hibát sem tudott találni a Srila Prabhupada által adott ritvik avatási rendszerben, ahogyan azt a ’Vissza Prabhupadahoz’ magazinban olvashatjuk. Inkább csak, ismét olyan kijelentéseket tett, amelyek, bár nem tudatosan de támogatják a ’Vissza Prabhupadahoz’ magazinban írottakat.